Vad�szk�pess�g�nek nem csup�n s�t�tben is l�t� szeme a bizony�t�ka: a macska, par exellence fark�t�l a legutols� karma v�g�ig vad�szatra tervezett "g�pezet".
A macska karcs� alkat, amelyhez m�g az is hozz�j�rul, hogy feje 180�-ban elforgathat�. G�rd�l�keny gerince er�s izmokkal felv�rtezett. Ehhez j�n m�g az ugr�deszkaszer� h�ts� testf�l �s a k�l�n�sen fejlett izomzattal b�r� farok, amely seg�t az egyens�lyoz�sban. A felsz�nt laza sz�rzet bor�tja, az eredm�ny pedig egy f�lelmetes vad�sz �s csod�latos szabadul�m�v�sz.

Egyik legt�bbre tartott tulajdons�ga a hihetetlen �gyes mozg�s, amely minden bizonnyal m�g a legk�pzettebb l�gtorn�szokat is irigys�gre k�szteti. Be tud jutni csaknem mindenhova, ahov� a feje is bef�r.

Mindezt kieg�sz�ti remek egyens�lyoz� k�szs�ge. Rugalmas gerince, er�s izomzata, amelyhez a mi�nkn�l sokkal laz�bb b�r �s csontv�zrendszer t�rsul. Az egyik legfontosabb elt�r�s a macska �s az ember csontozata k�z�tt az a 40 csont, amennyivel t�bbet tartalmaz a macsk�k teste. Az � csigoly�i r�ad�sul sokkal kev�sb� merevek, �s a kulcscsont is j�val keskenyebb.

Amellett, hogy sz�mos el�nye van a testfel�p�t�s�nek, bizonyos szempontb�l h�tr�nyai is vannak, hiszen a term�szetnek kompromisszumot kellett k�tnie, amikor a Felis catust  megalkotta. A vadmacska ragadoz� volt, amely nem jutott rendszeres t�panyag ut�np�tl�shoz. Ennek k�vetkezm�nye t�bbek k�z�tt az is, hogy az egykori �s mai macsk�k gyomra ar�nytalanul nagy, s a sz�vnek �s a t�d�nek ennek megfelel�en kevesebb hely jut. Ez azt is jelenti, hogy a t�mad� macska nem b�rja t�l sok�ig szusszal, mivel a sz�ve �s a t�deje nem alkalmas a kitart�, heves mozg�sra. Teh�t itt  a magyar�zat arra, hogy j�llakott macska mi�rt indul ev�s ut�n h�z k�r�li vad�szatra. Az �si k�sztet�s arra sarkallja, hogy folyamatosan kutasson zs�km�ny ut�n, hiszen b�rmikor bek�vetkezhetnek a sz�k�s napok.

A macska a lehet� legkevesebb energi�t felem�szt� vad�szstrat�gi�t dolgozta ki. Ennek az a l�nyege, hogy becserk�szi az �ldozatot, �s lesben �llva kiv�rja megjelen�s�t, nappal vagy �jszaka, att�l f�gg�en, mikor sz�m�that nagyobb sikerre. Jellemz�en elrejt�zik valami m�g�tt, s legink�bb azokat a helyeket kedveli, amely megfelel� rejt� sz�nt biztos�t bund�ja mint�zat�hoz.
 

Fogak �s k�rm�k

A fogakat, amelyek hal�los harap�sra z�rulnak, kap�fogaknak nevezik, ezek azon a hegyes szemfogak, amelyek a fogsor k�t oldal�n tal�lhat�k. �rz�kenyek a nyom�sra �s rendk�v�l hegyesek., ez�ltal seg�ts�get ny�jtanak a macsk�knak, hogy meg�llap�thassa, pontosan milyen m�lyre kell eressze �ket ahhoz, hogy elroppantsa az ellenf�l nyakcsigoly�j�t, azonnali hal�lt okozva. Amikor ez megt�rt�nik, gyorsan �s hat�konyan, ugyanezeket a fogakat h�vja seg�ts�g�l, hogy felnyissa a tetemet, �s hozz�f�rjen a meleg h�shoz a sz�r vagy tollr�teg alatt. A legfinomabb munk�t a feldarabol�s sor�n a metsz�fogak v�gzik. Az �rl�fogak �s k�l�n�sen az oldals� z�pfogak csak akkor jutnak szerephez, amikor  a zs�km�ny m�r falatokra van darabolva.  A macsk�k h�ts� fogain hegyes dudorok tal�lhat�k, ez meggyors�tja a t�pl�lkoz�si folyamatot.

Nyugalmi �llapotban a macska visszah�zza karmait az ujja v�g�n tal�lhat� ujjpercek k�zel�be. Ennek egyik c�lja, hogy meg�vja mag�t �s a sz�m�ra kedves t�rsakat a s�r�l�s vesz�ly�t�l, m�sr�szt hogy vigy�zzon a a karmok �l�re.
A macska 18 karma (4-4 h�tul �s 5-5el�l) szaruszer� feh�rj�b�l �ll, ugyanez az anyag alkotja az emberi ujjak k�rmeit. A karmokat rugalmas �nszalag r�gz�ti az ujjperchez. Amikor a macska agya utas�t�st ad r�, m�s, ugyancsak rugalmas szalagok lend�tik el�re az ujjperceket �s vel�k egy�tt  a karmokat is.