
A macskk szmtalan mdjt ismerik rzelmeik s szndkaik kifejezsnek. Testtartsukbl, flk llsbl, bajszuk s farkuk helyzetbl, abbl, ahogyan mozognak, nem nehz kiolvasni, hogy mit szeretnnek mondani. A dhs macska fel-le csapkod a farlval, ha pedig ellenfelt akarja megijeszteni, akkor felborzolja a szrt s felppozza a htt. Mancsnak finom rintsvel hvja fel jelenltre gazdja figyelmt, s jelzi, ha akar valamit. A gazda lba krl tekerg kedvenc vagy hes, vagy gy ksznti embert. Mg ennl is tbb rnyalata van a cick beszdnek( mert a nyvogs tvolrl sem fedi az ltaluk kiadott hangok szles skljt). A macskanyelv a lgy dorombolstl egszen a flrepeszt nyvogsig sok szz, klnbz hangot ismer. A cick szeretnek trsalogni! Nyvogsuk nha mrges, kvetelz, panaszkod, szomor, vgyakoz vagy ppen kihv. A figyelmes gazda hamar megtanulja kedvence nyelvt, s attl kezdve mr a nyvogsbl is kitallja, hogy mi nyomja a ngylb szvt. A cicahangok legszebbike bizonyra a dorombols - az elgedett macska torka mlyrl jn ez a zngs hang. A cicamama szmra egyhetes klyke dorombolsa jelzi, hogy kicsinye jl rzi magt. A felntt llatok dorombolsa is elgedettsgket fejezi ki, a gazdk nagy rmre.
(n gy tudom, hogy akkor is hasznljk a dorombolst, ha nagyon stresszelnek valamin - gy maguk nyugtatsra. - Sziszy)
|